A „Táplálkozás és a rák" címmel megjelent kötet felhívja a figyelmet arra is: bár ma már sok szó esik az egészséges táplálkozásról, mégis annak értelmezése és gyakorlati kivitelezése még számos kívánni valót hagy maga után.
Vannak például akik úgy gondolják, hogy ha diétáznak, jót tesznek szervezetüknek. Ez a taktika nem helyes, hiszen a diétás étrend csakis a már valamilyen betegségben szenvedőkön segít. A diétával ellentétben például a rákmegelőzés szempontjából jótékony hatású a legtöbb fűszer; a szerecsendió, a fahéj, a szegfűszeg. A hólyagrák ellen pedig kifejezetten ajánlottak az ánizsos, currys, mustáros, gyömbéres vagy a borsos ételek.
Az egészséges ember valójában mindent fogyaszthat, sőt még a külföldi gyomornak megterhelő magyar konyha is lehet daganat- megelőző, ha azon belül megfelelő étrendet alakítunk ki, s az elkészítésnél is megtaláljuk a kívánatos egyensúlyt.
Minderre érdemes néhány példát kiemelni. A hazai konyha szívesen használja a zöldségeken és gyümölcsökön kívül azokat az alapanyagokat, amelyeket az európai konyha nem is ismer, vagy emberi fogyasztásra alkalmatlannak ítél. Ilyenek a magas szelén tartalmú belsőségek, mint a máj, a gyomor (pacal), a tüdő, a szív, a zúza. Ezek a kiváló étkezési alapanyagok megfelelően elkészítve kifejezetten hasznosak a rák megelőzése szempontjából, és ide sorolhatók még a halétkek is. Bár ez utóbbiból a magyar lakosság még mindig keveset fogyaszt.
Az pedig, hogy az ételek milyen hatást gyakorolnak szervezetünkre, függ a bevitt mennyiségtől, a felhasznált alapanyagok minőségétől, az elkészítés módjától. Ezért aztán hiába főzünk és fogyasztunk naponta főzeléket, ha abba enyhe tejfölös habarás helyett vastag rántás kerül.
A pécsi egyetem népegészségtani ntézetének vezetője, Ember István professzor szerint a kutatási eredmények bizonyították, hogy a rendszeres gyümölcs- és zöldségfogyasztás csökkenti a gyomor-, a száj-, a nyelőcső- és a vastagbélrák kockázatát, de szerepet játszik a tüdőrák megelőzésében is. Arra azonban szintén figyelni kell, hogy a zöldségeket nem szabad szétfőzni, inkább párolni tanácsos.
A különböző felmérésekből az is kitűnik, hogy a magyar lakosság kedvelt ételei közé tartoznak a füstölt, pácolt, grillezett finomságok, pedig az ilyen ételek rendszeres fogyasztása vezethet könnyen gyomor-, illetve vastagbélrákhoz.
Az egészséges étrend persze nem csak szilárd kosztból, hanem folyadékból is áll. A csapvizet azért nem ajánlják a táplálkozás kutatói, mert az abban lévő, fertőtlenítő hatású klór rosszindulatú folyamatot indíthat el. Az ásványvizek viszont korlátlanul ihatók.(Naponta 1,5-2 liter ajánlott.) A folyadékok közül jó még a tej, és a valódi, cukor nélküli gyümölcslé.
Az orvosok többsége nem ellenzi a napi 1-2 deciliter jó minőségű vörösbor rendszeres fogyasztását, de erről még nem alakult ki egységes álláspont.
Az egészségesebb táplálkozásért már azzal is sokat tehetünk, ha a fehér kenyeret hántolatlan barna kenyérre, ha a zsírt és az étolajat olívaolajra, a zsíros, szaftos húsokat sovány húsokra és több halra, vagy az édességet gyümölcsökre cseréljük.